A hibrid fajták a házi macska (Felis silvestris catus) és valamilyen más, vadon élő macskaféle keresztezéséből jönnek létre. Legismertebb képviselőik a bengáli macska, amit a bengáli leopárdmacska (Prionailurus bengalensis), illetve a szavanna macska, amit pedig az afrikai szervál (Leptailurus serval) bevonásával tenyésztettek ki. Jelenleg hatalmas fejtörést okoz a hatóságok és az állatvédők számára, hogy ezek az egzotikus bundába bújtatott cicák valósággal felrobbantották az internetet és népszerűségüknek köszönhetően egyre nagyobb irántuk a kereslet.
Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy az állatok önálló akarattal rendelkező, érezni és szenvedni képes lények, nem csupán presztízs értékű dísztárgyak, amik gond nélkül belesimulnak a modern környezetünkbe és életvitelünkbe. Mindez pedig hatványozottan igaz a vad génekkel feltüzelt macskahibridekre.
Dinasztia alapítás
Maga a hibrid létrehozása is többféle etikai kérdést vet fel. Jelenleg óriási károkat okoz a természetvédelemben az illegális vadbefogás és állatkereskedelem, amit csak tovább fog rontani, ha trendi üzletté válik az újabb és újabb hibrid macskák létrehozása.
Szintén aggályos kérdés a két faj fedeztetése a méret és erőbeli különbségek miatt. Ha például egy 4-5 kilogrammos nőstény házi macskát fedeztetünk egy 9-18 kilogrammot nyomó szervál kandúrral, annak akár súlyos sérülés is lehet a következménye a törékeny nőstényben. Ugyanígy a kapcsolat ellen szól, hogy a házi macskák vemhességi ideje körülbelül 10 nappal rövidebb a szerválokénál, így gyakran még fejletlen, életképtelen kölyköket hoznak világra. Ráadásul a kölykök mérete még így is túl nagy lehet egy anyamacska számára, így gyakran császármetszésre van szükség ahhoz, hogy az utódok egyáltalán megszülethessenek.
A fordított felállás sem aggodalom nélküli, amikor egy házi macska kandúrt keresztezünk egy szervál nősténnyel. Ugyanis az anyaállat összetiporhatja vagy megsértheti a szokatlanul apró kölyköket, hiszen egy egészséges szerválkölyök átlagosan 250 g súllyal születik, szemben a házimacskák 100 körüli grammjával.
Első generációk
A vad szülők illetve a következő négy generációba (F1-F4) tartozó utódok vadállatnak minősülnek, így tartásuk hatósági engedélyhez és különböző feltételekhez kötött pl. megfelelő méretű, biztonságosan elkerített kifutó biztosításához. Sajnálatos módon az F1-es fajhibridet hiába higítják vissza generációról generációra a házi macskával, a korai vérvonalban még túl erősen jelen van a ragadozó ösztön ahhoz, hogy biztonsággal lehessen őket házi kedvencként tartani. Így ezek az állatok egész életüket fogságban kénytelenek tölteni. Érdekesség még, hogy az F3 generációig a kandúrok javarészt terméketlenek.
Jellemzően az F5 generációtól kezdve nevezhetőek ezek a keresztezések vadmacskahibrid helyett különálló macskafajtaként. A bengáli macska szerencsére már elég nagy populációval rendelkezik ahhoz, hogy ne kelljen a vad ősökhöz nyúlni, hanem az F5 és az az alatti generációkon belül megoldható a tenyésztés.
Leopárdmintás szobacica: álom vagy valóság?
Aki egy nyugodt természetű, bújós kiscicára vágyik, garantáltan csalódni fog a hibrid fajtákban. Rendkívül aktívak és intelligensek, ezért a gazdiknak minden nap keményen meg kell dolgozniuk azért, hogy kedvencüket fizikailag és szellemileg is lefárasszák, különben jön a lakás lebontása és más kellemetlen szokások. Ebből a szempontból a velük való együttélés jobban hasonlít a kutyatartásra, hisz szükségük van a változatosságra, a kijárásra, a szabad mozgásra, így például a pórázon való sétáltatást és a nagy kirándulásokat is szokták szeretni. Szintén fontos extra figyelmet fordítani a következetes nevelésükre, mivel az erős akarat és a kiemelkedő intelligencia egy engedékeny természetű gazdi mellett könnyen rossz, akár agresszív szokások kialakulásához vezethet.
A táplálásuk is kihívásokat rejt magában, ugyanis kevésbé képesek megemészteni a modern, szénhidráttal dúsított és feldolgozott élelmiszereket, így a kereskedelmi forgalomban kapható macskaeledelek könnyen hasmenést okozhatnak náluk. Ezért érdemes otthon összeállított menüvel etetni őket, ami szintén több időráfordítást és szakértelmet kíván a gazdi részéről.
Konklúzió
Állatszerető emberekként fontos megtanulnunk a kritikus gondolkodást, hogy ne rajongjunk vakon minden új, egyedi és szemet gyönyörködtető trendért. Sajnos a közösségi média csak az állattartás napfényes, felszínes oldalát mutatja, ezért sokan vágnak bele puszta divatból a hibrid macskafajták tartásába, amit aztán megbánnak és kedvencük végül a menhelyen köt ki. Legyünk tehát tudatosak, ne presztízs érték alapján válasszunk házi kedvencet, hanem az állatok érdekeit szem előtt tartva, döntsünk etikusan.
